home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ EnigmA Amiga Run 1997 April / EnigmA AMIGA RUN 17 (1997)(G.R. Edizioni)(IT)[!][issue 1997-04][EAR-CD].iso / EARCD / docs / mags / F0NT01.lha / texts / fightart.fht < prev    next >
Text File  |  1995-04-11  |  9KB  |  176 lines
  1. BG stonebg.iff
  2. COLUMN 1
  3. FONT topaz.font 9
  4. LIMIT 10 5 635 200
  5.  
  6. §TEXT
  7. §SHCOL 0
  8. §FONT 3 §CENTER §SH+ §COL 15
  9. §I+  Harcmûvészet  §I- §PG
  10. §FONT 1 §PG §SPACES 2 §FILL §SH-
  11. Kiváncsi vagy a harcmûvészetekre, de nem tudod, hogy melyik név mit takar?
  12. Tessék egy kis összefoglalás §B+ R.I.P. of BiøHazard §B- jóvoltából!
  13. (Összeszerkesztette Rachy of BiøHazard.)
  14. §PG §PG
  15. §I+ JUDO: §I-
  16. §PG §SPACES 2
  17. Közel 100 évvel ezelött egy fiatal orvos, §B+ Jigoro Kano §B- alkotta meg a judo
  18. alapjait.  Sokféle harcmûvészetet tanulmányozott és ötvözött össze a saját
  19. stílusában.  Valamennyibõl a számára legmegfelelõbb elemeket emelte ki, így
  20. hozta létre ezt a sajátos testnevelési rendszert.  A legtöbb elem a
  21. jiu-jitsuból került be a judoba.  A judo fogásokból, dobásokból, fojtásokból,
  22. és karfeszítésekbõl álló önvédelmi harcmûvészet.  Elsõsorban a szellemi
  23. koncentráció, fondorlat, ötletesség döntõ a küzdelmek során.
  24. §NEWPAGE
  25. §I+ NINJUTSU: §I-
  26. §PG §SPACES 2
  27. A ninjutsunak napjainkban 9 fajtáját gyakorolják.  Ezeket egyetlen szervezet
  28. a §B+ BUJINKAN §B- foglalja össze.  Alapítoja és vezetõje §B+ Dr.  Masuki
  29. Hatsumi, §B- aki a Togakore ryu, a legnagyobb iskola 34.  nagymestere.  A
  30. ninjutsu gyökerei az õsi kínából származnak, amelyet hosszú évszázadok alatt
  31. magas színvonalon tökéletesítettek Japánban.  Ez az egyik legõsibb
  32. harcmûvészet a szigetországban, és évszázadokon át szinte teljes homály és
  33. titokzatosság övezte.  Hiteles dokumentumok alapján megközelítõleg 800 éven
  34. át fokozatosan gyarapodott a nagymesterek tudása, így további stílusok
  35. csatlakoztak, mégis az idõk folyamán közel 70 stílus között vezetõ irányzat
  36. maradt a Togakure telepulésrõl származó rendszer.
  37. §PG §SPACES 2
  38. Napjainkban már csak a Bujinkan szervezet iskoláinak tradicióit ápolják.  A
  39. 32.  nagymester unokája Takamatsu Toshotongu tanította Hatsumit a ninjitsura,
  40. aki örökölte késöbb mind a 9 stílus nagymesteri címét.  Az új nagymester
  41. szakított elösször a hagyományokkal, és fogadott nem japán "idegen"
  42. tanítvAnyokat.  Az õ érdeme, hogy nem csak az Egyesült Államokban-ahol az
  43. egyik legnépszerübb harcmûvészet- de Európában is 8-9.  és 10.  danos
  44. sihanok (mesterek, tanítók) oktatják a ninjitsut.
  45. §PG §SPACES 2
  46. Magyarország §B+ Steffen G.  Fröhlich §B- 8.danos mester felügyelete alá
  47. tartozik, aki nemrég járt hazánkban, és elégedetten vélekedett az országban
  48. mûködõ szervezetrõl, melynek még egyedüli mestere sidosi-ho §B+ Szabó Pál. §B-
  49. §PG §SPACES 2
  50. A ninjitsu mint harcmûvészet egyedülálló mozgásanyagával nehazen hasonlítható
  51. össze más rendszerekkel.  Ezeknek az összehasonlításoknak nincs is semmi
  52. értelme, hiszen mindem stílus más célt követ, más elvek szerint építi fel
  53. edzéstematikáját.
  54. §PG §SPACES 2
  55. A ninjitsu elveti a formagyakorlatok gyakorlását, állatok vagy
  56. mozgásrendszerek utánzását.  A hangsújt a természetességre helyezi.
  57. Technikáit a sokoldaluság és az alkalmazkodoképesség jellemzi.  Az edzéseken
  58. annyi technikát, fogást gyakorolnak a dojoban, hogy ezek nem is rögzülhetnek
  59. mereven, egyzerûen arra valók, hogy egymásba olvadva egy olyan mozgást,
  60. küzdeni tudást alakítson ki, mely lehetõvé teszi a veszély elhárítását a
  61. tanulókban.
  62. §PG §SPACES 2
  63. A Togukare-ryu alapvetõen elkülöníthetõ pusztakezes és fegyveres technikákra
  64. épül.  Ezek mozgásanyaga mégis azonos.  Az egész mozgásrendszer bázisa a
  65. Tai-jutsu, a pusztakezes iskola.  A technikáknak életszerünek, gyorsnak és
  66. erõsnek kell lennie.
  67. §PG §SPACES 2
  68. Az állások stabilak, ugyanakkor lazák és rugalmassak.  A harcmûvészet alapja
  69. a taihen-jutsu, amely az eséseket, gurulásokat, ugrásokat foglalja magába.
  70. Ehez csatlakozik még két csoport, a kemény és gyors dakentai-jutsu, mely az
  71. ütés-rugás-védés kombinációkkal a bázistechnikát tartalmazza.  A másik a lágy
  72. és rugalmas ju-tai-jutsu, mely a dobásokat, fogásokat, szabadulásokat,
  73. feszítõ és leszorító technikákat egyesíti.
  74. §PG §SPACES 2
  75. A ninjutsu fegyveres technikái szinte minden elképzelhetõ ezköz hatékony
  76. alkalmazását magába gyûjti.  A kard, kés, szúró, és vágófegyverek mellett
  77. megismerkedik a tanuló a külömbözõ méretû botokkal (bo, hambo).  A filmekbõl
  78. ismert legendás fegyverek pl:kusari gama, suriken, nucsaku viszont komoly
  79. felkészültséget igényel.  Ezek használatát csak mester szinten oktatják.
  80. §PG §PG
  81. §I+ SHOTOKÁN KARATE: §I-
  82. §PG §SPACES 2
  83. §B+ Bodhidarma §B- volt az aki Indiából Kínába vitte az álltala ismert
  84. harcmûvészet alapgyakorlatait.  Bodhidarma (vagy japán nevén Daruma) a
  85. Shaolin templomban kezdte el oktatni a meditációs gyakorlatokat, és ezekhez a
  86. gyakorlatokhoz, mint kiegészítõ testmozgást javasolta az elöbb említett
  87. gyakorlatot.
  88. §PG §SPACES 2
  89. A Shaolin kolostor papjai ezeket a gyakorlatokat szinte tökélyre
  90. fejlesztették, kialakítva egy sajátos küzdõmûvészet, a Shaolin kung-fu
  91. alapjait.  Amikor a Shaolin templomot véres harcok során a Mandzsuk
  92. lerombolták, az innen elmenekülõ papok az egész távolkeleten a küzdõmûvészet
  93. fogásait.
  94. §PG §SPACES 2
  95. A Japán szigetcsoport legdélibb részén a Ryu-Kyu szigeteken hozták azt a
  96. határozatot, hogy senki nem tarthat magánál fegyvert.  A fegyverviselési
  97. tilalmat nagyon szigorúan betartották, tehát aki meg akarta védeni maagát,
  98. kénytelen volt puszta kézzel szembenézni támadóival.  Az így kialakított
  99. pusztakezes harcmûvészet lett az alapja a késöbbi karaténak.  A szigeten
  100. végsõsoron a pusztakezes harcmûvészet is tiltva volt, igy aki ezt gyakorolni
  101. szerette volna az csak titokban tehette.
  102. §PG §SPACES 2
  103. Egy ilyen tudáséhes fiatal volt §B+ Funakoshi Gichin §B- is, aki Azato és
  104. Itosu mesterektõl tanulta a harcmûvészet alapjait.  A fiatalember 1922-ben
  105. Tokyoban mutatta be a karate-nek elnevezett harcmûvészet alapjait.  Ettõl
  106. számítjuk a modern karate megjelenését.
  107. §PG §SPACES 2
  108. A mozgáskultúrát Japánban annyira megkedvelték, hogy az iskolai oktatásban is
  109. felhasználták mint testnevelésanyagot.  Funakhosi mester a karate mûvészetét
  110. nem mint sport, hanem mint életút kialakító, és jellemformáló ezközt
  111. ajánlotta a tanulók figyelmébe.  Sajnos a mester halála után a karate
  112. eltávolodott a Funakhosi álltal kitûzött iránytól, és mostanában egyre inkább
  113. mint sportkarate válik ismerté a világon.
  114. §PG §PG
  115. §I+ AIKIDO: §I-
  116. §PG §SPACES 2
  117. A japán harci mûvészetek között az aikido a legmisztikusabb, ezért gyakran
  118. félreértett ágazat. Viszonylagosan tisztán látni csak az egész aikido
  119. áttekintése után lehet, megismerve kialakulásának körülményeit, ami
  120. határozott bélyeget tett rá.
  121. §PG §SPACES 2
  122. Az alapító, §B+ Morihei Uyeshiba §B- vékony, alacsony és nagyon beteges gyerek
  123. volt.  Fiatal éveiben jelentõs idõt töltötta shingon buddhizmus helyi
  124. templomában, ahol a vallás alapelemeit tanulta. Kardvívást kezdett tanulni a
  125. híres Yagyu Shinkage iskolában, majd különféle jujutsu irányzatokat, késöbb
  126. pedig a ozoin rendszerû lándzsaiskola tanítványa lett.  1931-ben Kobukan
  127. néven 80 szõnyeges iskolát nyitott.  Az igazi népszerûség mégis a
  128. II. világháború után következett, amikor polgári személyeket is nagyszámban
  129. tánítani kezdett. Az 1950-es évektõl a nyugati világ is fokozatosan
  130. megismerkedett az aikidoval.
  131. §PG §SPACES 2
  132. Az aikidot számos vád érte, melyek között a leggyakoribbak:
  133. §PG -látvanyos, de nem elég gyakorlati
  134. §PG -misztikus és érthetetlen
  135. §PG -számos trükköt alkalmaz a nézõk ámítására
  136. §PG §SPACES 2
  137. Ezek mindeggyikében van valami igazság, ezért az Uyeshiba irányvonaltól
  138. elszakadó iskolák ezeket a hiányosságokat igyekeznek kiküszöbölni.  Az
  139. aikidoban szerepelnek dobások, támadás elleni védekezések.
  140. §PG §SPACES 2
  141. Szólni kell az aikido mechanikájáról is ami a fizikai törvények legszigorúbb
  142. épült fel.  Lényege a támadó erejének körkörös elvezetése.  Ezek a körök a
  143. tér minden irányában alkalmazhatók, ezért is mondják a mozdulatokat
  144. gömbszerûnek.
  145. §NEWPAGE
  146. §I+ MEGJEGYZÉSEK: §I-
  147. §PG §SPACES 2
  148. Az itt felsorolt harcmûvészetek szövegei inkább a történetüket, kialakulásukat
  149. mutatták be. De hová érdemes mennünk?
  150. §PG §PG
  151. §B+ Aikido:  §B- kevés fizikumot, lazaságot igényel, viszont nagyon jó
  152. reflexeket és tökéletes koordinációt. Nem tartalmaz rugásokat, és kevés az
  153. ütés is.
  154. §PG §PG
  155. §B+ Shotokan: §B- Klasszikus karate, nem elég életszerû "bejelzéses" ütések és
  156. rugások.
  157. §PG §PG
  158. §B+ Taekwon-do:  §B- Gyors reflexek, nagy erõnlét, ruganyos mozgás.  Figyelem a
  159. Taekwondo kuzdelmek non-stop "rohamozásos" stílusban zajlanak. Vannak versenyek
  160. ahol lehet fejre is ütni!
  161. §PG §PG
  162. §B+ Kung-fu §B- (általánoságban): jellemzõk az idegpont technikák, nagy
  163. önuralom!
  164. §PG §PG
  165. §B+ Ninjutsu:  §B- Ruganyosság, szinte mindeféle lehetséges elemet tartalmaz.
  166. Nincsenek versenyek.
  167. §PG §PG
  168. §B+ Kyokushinkai:  §B- Vannak versenyek, nagy erõnlét szükséges, nem lehet
  169. fejre ütni.
  170. §PG §PG
  171. Nos ezek után megpróbálok tanácsot adni hogy ki mit válasszon:
  172. §PG szerintem a Ninjutsut, a Taekwondot, a Kyokushinkait, vagy valamely
  173. kung-fu stílust érdemes elkezdeni (imádkozósáska, tigris, sas, wing-tsun).
  174. Taekwondot fõleg az alacsonyabbaknak fejlesztették ki (magasrugások).  A
  175. Ninjutsura csak az menjen, aki nem félti magát.
  176.